Mi a pánikbetegség oka. A pánikbetegség tünetei

Megfelelő terápiával akár heteken belül gyógyítható a pánikbetegség

Megfelelő terápiával akár heteken belül gyógyítható a pánikbetegség Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondta, 20 évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó szimptómákat ugyanis szervi okoknak tulajdonították, összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal. Mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően jelen pillanatban körülbelül ezer embert érint a pánikbetegség — mondta dr.

A pánikbetegségben szenvedőknek általában más, pszichés betegségeik is vannak, mint a depresszió vagy szociális fóbia. A betegség nagyban veszélyezteti a beteg életkilátásait és rontja az életminőségét, ma már az orvostudomány a pánikbetegséget önálló betegségként kezeli. A pánikbetegség lelki oka Egyénenként változó lehet a pánikbetegség kiváltó oka, ám az tény, ha nem vagyunk eléggé összhangban saját magunkkal, akkor nem értjük mit üzen a testünk. Egyszerűen nem tudjuk, mi történik velünk. És itt van a másik csapda, ahelyett, hogy a valódi okot keresnénk, elkezdünk kombinálni és agyalni, rágörcsölni egy adott fizikai tünetre, elkezdünk félni, mi több rettegni.

Az igazgatóhelyettes hozzátette, szorongásos rohamot ami tulajdonképpen egy pánikroham szinten minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható, akár egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet formájában.

Mivel ilyenkor a roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást. A roham során érzékelhetünk szapora mi a pánikbetegség oka, izzadást, remegést, séta magas vérnyomás kezelésére, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy halálfélelmet is.

A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik.

mi a pánikbetegség oka

Purebl György hangsúlyozta, egyetlen roham még nem vezet betegséghez. A pszichológia ma már úgy vélekedik — teszi hozzá —, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat.

mi a pánikbetegség oka

A pánikrohamot átélni ténylegesen ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől.

Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között átlagosan négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínűsége.

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános generalizált szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma. A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham.

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén.

mi a pánikbetegség oka

Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik. Jó hír ugyanakkor, hogy a betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik, ez egyfelől széleskörű ismertségének köszönhető, másfelől szemben más mentális zavarokkal, a pánikbetegség jóval kevésbé stigmatizáló, így az emberek is könnyebben felvállalják, beszélnek róla. Purebl György elmondta, bár korábban gyakran előfordult, hogy a tünetek miatt más súlyos betegségekre, szívinfarktusra, refluxra vagy gyomorfekélyre gyanakodtak a szakemberek, ma már, a megfelelő kivizsgálások után, a háziorvosok és a szakorvosok is hamar gondolnak egy lehetséges pánikbetegségre.

mi a pánikbetegség oka

A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, mi a pánikbetegség oka a terápia befejezése után is fennmarad. Purebl György elmondta, a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először dr.

Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években.

mi a pánikbetegség oka

A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül, így a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez.

A pánikbetegség és a rakoncátlan elefánt

Az egyetemi docens hozzátette, bár az eredeti terápia tizenkét alkalmas, tapasztalata szerint ma már — a korai diagnózisnak köszönhetően — rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. Megjegyezte, a terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges.

Érzékeléseink és tudásunk között gyakran adódik ellentmondás. Azt látjuk egy képen, hogy az elefántnak öt lába van, miközben pontosan tudjuk, hogy csak négy. Az egyszerű optikai csalódásnál sokkal bonyolultabb disszonanciát is átélhetünk olyankor, amikor a gondolatainkat egyfelől a hamis érzet, másfelől a racionális tudás határozza meg. A pánikbetegség talán legzavaróbb jellemzője ez a különös kettősség.

Fontos tehát a szív- és érrendszeri betegségek kizárása, de ha ez megtörtént, fontos minél korábban elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.

Ezek is érdekelhetik.

mi a pánikbetegség oka

Lásd még